A Nyugat-Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, a Magyar Női Unió Egyesülettel és az Együtt Európáért Alapítvánnyal közösen valósítja meg az EFOP-1.2.9-17-2017-00076 szerződésszámú projektet a nyugat-nógrádi régióban, amelynek egyik kiemelt célja a nők helyzetének, munkaerőpiacon történő érvényesülésének a javítását célozza, és ezen keresztül a térség cégei számára a hatékony üzleti fejlődéshez szükséges körülmények megteremtéséhez járul hozzá.
A helyi önkormányzatokkal, szakmai és helyi civil szervezetekkel széles együttműködésben megvalósuló projekt keretében a Konzorcium alvállalkozók bevonásával felmérte a nyugat-nógrádi térség jelenlegi munkaerőpiaci sajátosságait, és főleg a női foglalkoztatás fokozásával és a különböző rugalmas foglalkoztatási formák (pl. távmunka, bedolgozói jogviszony, munkaerő-kölcsönzés, határozott idejű munkaviszony, munkavégzés behívás alapján, munkakörök megosztása stb.) ösztönzésével járó javaslatcsomagot készített.
Az Európai Unió és a magyar állam által támogatott projektben a mélyebb szintű munkaerőpiaci elemzés érdekében lehetőség nyílt 20 db cég számára térítésmentesen komplex szervezetátvilágítást és ebből következően személyre szabott vállalkozásfejlesztési tanácsadást nyújtani.
A feladat során 20 Nógrád megyei, rétsági és balassagyarmati járási vállalkozás, illetve vállalat került átvilágításra. A feladat célja a résztvevő cégek számára a foglalkoztatáspolitika újraértelmezése volt a szakemberhiány, a helyi munkaerőpiac szerkezete, a vállalkozás aktuális szervezeti kultúrája, illetve jövendő fejlesztési terveinek szemszögéből.
A pályázat egyik célja az atipikus foglalkoztatási formák jobb megismertetése, azok bevezetési lehetőségeinek meghatározása a vállalkozásokban. Ezen belül külön hangsúlyt kapott a nők foglalkoztatása, a kisgyermekes édesanyák munkaerőpiacra történő visszalépésének elősegítése. Emellett a generációs szélső értékek, a nyugdíjasok foglalkoztatása, illetve a fiatal generáció foglalkoztatásával kapcsolatos kihívások meghatározása, a generációs különbségekből fakadó problémák orvoslása a munkahelyen. Ezzel összefüggésben meghatározásra került a távmunka, részmunkaidős foglalkoztatás bevezetésének lehetőségei a vállalkozásokban. Érintésre került a kis- és középvállalkozásokat foglalkoztató egyik legnagyobb probléma is, a generációváltás a családi vállalkozásokban. Ez a kérdéskör körülbelül 53 ezer hazai vállalkozást érint, miközben a hazai vállalkozások 20 százalékában a legfiatalabb tulajdonos is már 60 év feletti.
A feladat megvalósítása során a Nógrád megyei foglalkoztatási adatokról készült Észak-Magyarország régiós, illetve Pest megyével elemző összehasonlítás. A 2019. I. félév végi, Észak-Magyarország régiós összehasonlítás alapján elmondható, hogy Nógrád megye a régió területileg és lakosságszámban legkisebb megyéje, azonban a települések száma több, mint a területileg egyébként nagyobb Heves megyében. A régió másik két megyéjével, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyével, valamint az interjúk során összehasonlításban többször felmerült Pest megyei összevetésben is, Nógrád megyében sajnos kiugróan magas a munkanélküliség. A régió minden megyéjében, így Nógrád megyében is az álláskeresők között 50% körül mozog a nők aránya, azonban Nógrád megyében kedvezőtlenebb a bejelentett betöltetlen állások és az álláskeresők számának aránya. A teljes foglalkoztatáshoz viszonyítva a fizikai foglalkozásúak aránya a régió mindhárom megyéjében 60% körül mozog. A regisztrált vállalkozások száma kiugróan alacsony régiós összehasonlításban, a beruházások teljesítményértéke is jelentősen elmarad a régió többi megyéjétől, az értékesítésből származó export aránya azonban az egyik legmagasabb a régióban, és még a Pest megyei átlagot is meghaladja. A havi nettó átlagkeresetet tekintetében iparáganként különböző képet kapunk: az ipar és a feldolgozóipar tekintetében Nógrád megye elmarad a régió többi megyéjéhez képest, miközben a mezőgazdaság és a vendéglátóipar esetében a Nógrád megyei nettó átlagkereset meghaladja a régió másik két megyéjét, a vendéglátóipar esetében még Pest megyét is.
A résztvevő cégek közül 6 mikro- és 8 kisvállalkozás, 5 közép- és 1 nagyvállalat méretű, a legkevesebb 5 főt foglalkoztató, a legnagyobb 400 fő feletti létszámmal rendelkezett. A vállalkozások 90 százalékában a vállalati korfa elöregedést mutat a munkaerőállományban. Ez az országos tendenciákkal megegyezően a fiatal, szakképzett munkaerő hiányával, a fiatalok régióból való elvándorlásával magyarázható, illetve a cégekben nagy számban foglalkoztatott nyugdíjasnak. A feladatban résztvevő vállalatok mindegyike megbízható, terhelhető és lojális munkaerőnek tartja a nyugdíjasokat, néhány vállalat esetében nélkülözhetetlenek bizonyos pozíciókban.
A fiatal generáció kapcsán már nem ilyen egyértelmű az értékelés. A feladatban szereplő vállalatok 70 százaléka szerint a fiatalok szakképzettsége, valamint a munkához való hozzáállása nem éri el az Y, vagy korábbi generációk szintjét. A probléma megoldását eltérően látják a vállalkozások, mi azonban felhívtuk a figyelmet arra a tényre, hogy a fiatal generációval előbb-utóbb minden vállalkozásnak együtt kell majd dolgoznia. A fiatalokat szakképzéssel, szervezeti kultúra fejlesztéssel, csak nagy mértékű idő és erőforrás befektetésével lehet motiválni és megtartani. Ehhez kapcsolódóan mentorprogram és a helyi szakiskolákkal történő szakképzési terv kialakítása javasolt a vállalkozásoknak, továbbá a munkahelyi egészségterv, csoportvezetői szintű vezetőképzés bevezetése.
Nagyon fontos az Innovációs és Technológiai Minisztérium által december elején ismertetett új Szakképzés 4.0 nevű program, melynek keretein belül a helyi vállalkozásokkal szeretnének gyakorlati együttműködést kialakítani az oktatás résztvevői a jövőben. Az új program részletei is összefoglalásra került a vállalkozások számára elkészített átszervezési tervezéshez kapcsolódó ajánlásokban. A vidéki vállalatok szakképzett munkaerő hiányával kapcsolatos problémáját a helyi szakiskolákkal való együttműködés, esetenként közösen szervezett szakképzés indítása oldhatja meg, mely esetben a gyakorlati helyet az adott vállalkozás biztosíthatja, mely egyben kiváló merítési lehetőséget nyújt a toborzásra is.
A szakképzett munkaerőhiány pótlására a technológia igényes gyártási folyamatokban a robotizáció lehet a másik megoldás, mely minden esetben szervezetfejlesztést igényel, adaptációt mind a munkavállalók, mind a munkáltatók részéről. Ehhez az Ipari Forradalom 4.0 kihívásaival kapcsolatban is fogalmaztunk meg ajánlásokat. A feladatban résztvevő vállalkozásokban dolgozó diplomás, illetve középfokú végzettségűek aránya meglepően magas, ezt azonban alátámasztja a megyei hozzáadott érték termelés mennyisége, illetve az exportra termelés a régiós szinthez képest magasabb aránya.
A kisgyermekes anyák foglalkoztatására a projektben részt vevő vállalkozások 80 százalékában csak adminisztrációs területen, vagy digitális marketing és reklámtevékenység esetleges távmunkában való kivitelezésénél van lehetőség, a gyártási folyamatokban a fizikai igénybevétel miatt kevés az esély a foglalkoztatásukra. Azonban az atipikus foglalkoztatási formák közül a távmunka, a kismama műszak, a nyugdíjas foglalkoztatása már aktívan megjelenik a cégeknél.
Összességében elmondható, hogy a vállalkozások által megfogalmazott legfontosabb probléma a szakképzett munkaerő hiánya mellett, az elérhető munkavállalók munkához való hozzáállásának minősége volt. A dolgozók munkájának minőségi javulása, a munkáltatóhoz való lojalitás, elkötelezettség növelése elengedhetetlen a vállalkozások hosszú távú növekedési terveinek megvalósításához. Ehhez a szervezeti kultúra fejlesztésével a cégek vezetői is hozzájárulhatnak, másrészt azonban a munkavállalók munka világára való felkészítése a szakképzés oktatásával együtt tananyagként is meg kell jelennie. Ehhez nagy mértékben hozzájárulhat a korábban említett új országos Szakképzés 4.0 tervezet.
A Nógrád megyei vizsgált vállalkozások példa értékűen nyitottan állnak az atipikus és rugalmas foglalkoztatási formák minden változatához, és a tevékenységi területükhöz kapcsolódó korlátokon belül készek bevezetni minden olyan újítást, amely hozzájárulhat a munkaerő toborzás megkönnyítéséhez és megtartásához. A résztevő vállalkozások, vállalatok mindegyike fontos megtartó erő a fiatalok számára a régióban, a cégek nagy többsége innovatív ötletekkel aktív résztevője a helyi közösségi szerveződéseknek, ezzel is nagy mértékben hozzájárulva a régió értékteremtő képességének növeléséhez.